Canisius Szent Péter
| Canisius Péter | |
 | |
| jezsuita szerzetes, egyháztanító | |
| Születése | |
| 1521. május 8. Nijmegen (Dél-Németalföld) | |
| Halála | |
| 1597. december 21. (76 évesen) Fribourg (Svájc) | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Boldoggá avatása | 1864, Róma Boldoggá avatta: IX. Piusz pápa |
| Szentté avatása | 1925. május 21., Róma Szentté avatta: XI. Piusz pápa |
| Ünnepnapja | december 21. |
| Védőszentje ennek | a katolikus sajtónak |
| Irodalmi munkássága | |
| Fő művei | Summa doctrinae christianae |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Canisius Péter témájú médiaállományokat. | |
Canisius Péter (holland: Pieter Kanijs), egyházi nevén Canisius Szent Péter (Nijmegen, 1521. május 8. – Fribourg (Svájc), 1597. december 21.) holland jezsuita pap, egyháztanító. A protestantizmus terjedése ellen harcolt Németországban, Ausztriában, Csehországban, Morvaországban és Svájcban. Az ellenreformáció idején jelentős munkát végzett a németországi katolikus egyház újraszervezésében. IX. Piusz pápa avatta boldoggá 1864-ben. XI. Piusz pápa 1925. május 21-én avatta szentté, és emelte az egyháztanítók sorába.
Élete
[szerkesztés]Születésének napján helyezték birodalmi átok alá Wormsban Luther Mártont. A kölni egyetemen találkozott Fáber Péterrel, a Jézus Társaságának egyik alapítójával, és 22 éves korában ő is belépett a rendbe, amelynek ő lett a nyolcadik tagja. 1547-ben Augsburg püspöke meghívta a Tridenti zsinatra, és ettől kezdve használta nevének latinos változatát. Ingolstadt egyetemén teológiát tanított, és az intézmény rektori feladatait is ellátta. 1551-ben őt is Bécsbe rendelték, és azt a feladatot kapta szerzetestársaival együtt, hogy vegyenek részt az ellenreformációban. A püspöki hivatalt nem fogadta el, de a bécsi püspökség 1554/55. évre szóló adminisztrátori tisztségét elvállalta. 1556 februárjában prédikációt tartott a zsúfolásig megtelt Szent István-székesegyházban. Ezután szigorúan betiltották az evangélikus istentiszteletek tartását magánházakban, és a Bécsi Városházán. Canisius rendkívül aktívan működött dél-német területeken I. Ferdinánd és XIII. Gergely pápa megbízásából. Szelíden és kedvesen szólt az emberekhez, soha nem használta az eretnekek, eretnekség szavakat, csupán új tanokról, új tanítókról beszélt. 1555-ben katekizmust írt Summa doctrinae christianae címmel válaszul Luther Nagy kátéjára, és amely haláláig kétszáz kiadást ért meg. 1580-ban, élete végén, megalapította a Szent Mihály Kollégiumot a svájci Fribourgban.
Források
[szerkesztés]
- Julius Oswald, Peter Rummel: Petrus Canisius, Reformer der Kirche. Sankt Ulrich, Augsburg 1996. ISBN 978-3-929246-17-9
További információk
[szerkesztés]- Canisius Szent Péter. katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- Szentiványi Dezső: Canisius Szent Péter katekizmusa. Vallási népkönyv; Egyetemi Német Nyelvészeti és Néprajzi Intézet, Budapest, 1944 (Német néprajztanulmányok)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
